2016.02.19. 22:02:15 (25)
Nagyon szívesen, ha bármi újat próbálok majd ki, és bejön, arról is örömmel beszámolok. Ha valaki valamit másképp csinál, más módon alkalmaz, vagy csak van valami jó ötlete, én is szívesen olvasnék róla. A legnagyobb nyűgöm a krumplibogár, tavaly egyszerűen nem tudtam velük mit kezdeni, tövig rágták a krumplit, amely egyébként szépen fejlődött előtte. Az ősszel az eddiginél jobban megtrágyáztam a leendő ágyás földjét, és csalán-zsurló keverékkel akarom majd erősíteni a lombját, ha kikelt, de kérdéses, hogy ennyi elég lesz-e a csíkoshátúak inváziója ellen. Tudtok valami tippet ellenük? Soros vegyeskultúrában persze biztos jobban meg lehetne védeni a bokrokat, de sok krumplira van szükség, ami úgy 40 négyzetméteres ágyást eredményez (bakhátra vetjük, 11-12 sort 60 cm távolságra egymástól), bajos lenne vegyeskultúraként beilleszteni bármi mellé, árnyékolna is más növényeknek... A másik rejtély az uborka- és a tökfélék sárgulása, amelyről már írtam. Bár bőségesen teremtek (a patisszon tavaly egészen elképesztő volt), egyszerűen nem értem, mi bajuk lehetett, miért nem maradtak életben tovább is. Idén lenne először dinnyém, nagymamám szerint az aztán különösen érzékeny mindenféle nyavalyára, jó lenne tudni, mivel lehet idejében megelőzni a bajokat. Hagymalevet, zsurlót biztos adok nekik, azokat a tök is szereti, vajon mit érdemes még?
  2016.02.19. 17:20:55 (24)
Nagyon kedves vagy, hogy megosztottad velünk a tapasztalataidat 3 részt már elolvastam, a többit hétvégén. Nem csak hasznos, amit írtál, de érdekes is Köszi szépen!
  2016.02.19. 10:24:29 (23)
Köszönöm, a tanulságos, hasznos összefoglalót. Én is hasonlóképpen gondozom a kertem, amit bőséges, egészséges terméssel meg is hálál. További sikeres kertészkedést kívánok!
  2016.02.19. 09:16:00 (22)
Köszi az ötleteket! Ki fogom próbálni!
  2016.02.18. 20:47:15 (21)
Huhh, sikerült nagyobb részletekben mégis betenni. A szép tagolása odalett, de legalább olvasható...

Nohátakkor... ez lenne a bejegyzésem a növényi permet-és egyéb levekről, saját írásaimat ismerve nem hiszem, hogy képes lennék benne bármit is röviden és érthetően megfogalmazni, úgyhogy, ha valami nem világos, nyugodtan kérdezzetek, lehet, hogy nekem sem az (Nem 1-2 oldal terjedelműre sikerült, hanem sokkal többre, de összecsapni nem akartam...)
Először is itt a SZAKIRODALOM, amelyből ellestem a recepteket és egyebet, ha bárki tud hasonlóan jól használható könyveket biokertészet témakörben (főképp a kíméletes talajművelés érdekel mostanában), örömmel veszem, ha megosztja velem a címeket. A Szabó Ervinben többször körülnéztem ez ügyben (regisztrációs olvasójeggyel ingyen is lehet helyben olvasni, ha szükséges), sajnos sok szép színes, népszerű kiadvány létezik a témában, amelyeket fellapozva szinte semmi új, értelmes információval nem találkozunk, ezeket viszont tényleg érdemes kézbe venni: RASZTIK VIKTÓRIA: AZ ÖKOKERTEK NÖVÉNYVÉDELME, CHRISTA WEINRICH: VEGYESKULTÚRÁK A KISKERTBEN (szerintem nem is olyan kicsi az a kolostorkert, amelyről szó van benne...) Az a jó ezekben, hogy a levek készítésével kapcsolatban megvan bennük minden, amit tudni érdemes, és mindenütt kitérnek a növénytársításokra, amely szintén nem elhanyagolható szempont, a Rasztik-könyv pedig részletes leírásokkal szolgál a növénybetegségekről és a velük kapcsolatos tennivalókról a biokertben. Én az ott említett (és a biogazdaságokban egyébként engedélyezett) réz-vagy kéntartalmú, gazdaboltokban kapható szereket sem használom, ha megnézzük Christa Weinrich módszereit, ezek nála nem szerepelnek, tehát valószínűleg van élet nélkülük is... Ajánlom még A ZÖLDSÉGFÉLÉK BETEGSÉGEI ÉS KÁRTEVŐI C. KÖTETET (zöld keményfedeles, sok színes képpel, mindig ott van valahol a Szabó Ervinben a polcon), ebben a növényi levekről szó sincs, viszont sok jól használható fénykép található benne a különböző növénybetegségek és kártevők azonosításához, ha már balhé van a kertben, jobb gyorsan rájönni, mi is az oka...
Van ezen kívül egy link, amit mindenkinek ajánlok figyelmébe, nem tudom, ki tette fel az írásokat, de egészen elképesztőek... Ami engem illet, éjjel fél kettőig tátott szájjal olvastam őket, amikor először rájuk találtam, ha minden igaz belőlük (valószínűsíthetően az)... nem is cifrázom tovább, mindenki győződjön meg erről maga: [link]
Amellett, hogy lehetőséget adnak a méregmentes kertészkedésre, (és a használatukhoz persze nem kötelező mindenféle védőfelszerelés) a növényi levek már csak annyiban is megkönnyíthetik a kertészkedők életét, hogy elkészítésük egyszerű és olcsó. Az alapanyagok nagy része összeszedhető akár otthon is (pl. hagymahéj, csalán, kamillát, zsályát is egyszerűen lehet nevelni), ha pedig valami nincs a kert sarkában (tipikus példa erre a zsurló), fillérekért beszerezhető. Az előző évben jöttem rá, hogy a Herbária üzleteket érdemes összetéveszteni a gazdaboltok növényvédelmi részlegével, ugyanis az ott kapható barna tasakos, szárított gyógynövényekkel csodát lehet művelni, ráadásul nem is kerülnek sokba. (Példának okáért a zsurló 200 Ft/ csomag/ 5dkg, ami 5 liter tömény léhez lehet elég, amely viszont tíz-hússzorosára hígítva azért nem kevés permetlé...)
  2016.02.18. 20:46:12 (20)
Rengeteg, biogazdák körében használt recept létezik különböző gyógynövényekből készített teák, levek készítésére, még én is csak néhányat próbáltam ki, érdemes kísérletezni velük. Sok helyen olvashatjuk, hogy hatékonyságuk nem bizonyított, én úgy vagyok ezzel, hogy először a saját szememmel szeretnék meggyőződni arról, mennyire „hatástalan” egyik-másik, csakhogy az eddigi tapasztalataim alapján nem azok... Ha pedig többször is megfigyelhető, hogy a növények jól reagálnak rájuk, szerintem nincs min vitatkozni. Ne vegyétek készpénznek azt sem, amit itt leírok, én is nagyon kezdő vagyok még ezen a téren, egyébként is mindig érdemes a szakkönyvekben újra átnézni az útmutatókat a levek elkészítésekor, (én sem tudom őket mindig fejből) így nem fogjuk túladagolni őket, és ha kipróbáltok valami újdonságot (amire mindenkit bátorítanék), osszátok meg velem ti is a tapasztalatokat!
Az ERJESZETT NÖVÉNYI LEVEKET általában 2 hét alatt készítem el (zsurlónál írnak háromról is, melegebb időben mindig gyorsabb a folyamat, mint hidegben, a csalán akár 8 nap alatt is készen van kánikulában). Félreeső helyen álló, lefedhető műanyag hordóba/ vödörbe töltöm a recept szerinti mennyiségű vizet (legmegfelelőbb a kútvíz, ha csapvizet használunk, előtte állítólag jobb, ha állni hagyjuk néhány napig), és belerakom az előre kimért tömegű növényt. Fontos, hogy FÉMHORDÓ NEM HASZNÁLHATÓ, azonban műanyag, kerámia, üveg, fa, akármi más jó lehet. Levegőt is kell kapnia a lének az erjedés során, így érdemes lazán rátehető fedővel (pl. egy műanyag cserépalátét) védeni az edényt, és egy bottal naponta egyszer-kétszer jól átkeverni a készülő levet. FONTOS, HOGY A MEGFELELŐ HÍGÍTÁSI ARÁNYT MINDIG BE KELL TARTANI, KÜLÖNBEN AZ ERJESZTETT LEVEK KÁROSÍTHATJÁK IS A NÖVÉNYT!! EZ MINIMUM TÍZSZERES HÍGÍTÁST jelent, de sok helyen húsz-, vagy akár harmincszorosról is beszélnek. Először túlzásnak tartottam az utóbbiakat, ám hamar rájöttem, hogy erről szó sincs. Csalánlével például a műtrágyázáshoz hasonló tápanyag-túladagolást lehet „elérni”, ha ész nélkül öntözzük vele a zöldségeket, viszont megfelelő töménységben erősíti és egészségesebbé teszi őket. Tavaly nyáron a paradicsomnak a csalánlevet még tízszeres hígításban adtam, szép is lett, de (szerencsére csak egy rövid ideig) a nitrogén-túladagolásra jellemző sötétzölden burjánzó levelek jelentek meg rajtuk. Ma már inkább hússzoros hígításban locsolnám meg őket, és megismételném, ha nem tűnik eredményesnek az első öntözés. A szakirodalom szerint a túltáplálás amellett, hogy silány minőségű termést eredményez (a felfújt bolti zöldségek mintájára), legyengítheti a növény szöveteit, és utat nyit a gombás betegségek terjedésének, azokkal meg jobb nem kínlódni.... MÉG EGY FONTOS TUDNIVALÓ: AZ ERJESZTETT LEVEK HASZNÁLATÁT (LOCSOLÁSRA ÉS PERMETEZÉSRE IS) MINIMUM 3-4 HÉTTEL A TERMÉS FOGYASZTÁSA ELŐTT ABBA KELL HAGYNI!! Ezt minden könyv leírja, hozzátéve, hogy ellenkező esetben a termésben túl magas lehet a nitráttartalom, így semmivel sem lesz egészségesebb, mint a műtrágyán nevelt rokonai, és az eltarthatósága is romlik.
  2016.02.18. 20:45:45 (19)
Teákat, nem erjesztett leveket (pl. kamilla) szerintem később is be lehet vetni, ha ezek nem mérgezőek (többet majdnem ugyanúgy kell készíteni, mint az emberi fogyasztásra szánt gyógyteákat, csak hígabbra). Ha előtte erjesztett levet, káliszappant használtam, jól kimosom ecetes vízzel a permetezőt, így állok neki a munkának, de A TERMŐ NÖVÉNYT LEGSZÍVESEBBEN MÁR EGYÁLTALÁN NEM PERMETEZEM SEMMIVEL, addig próbálom megerősíteni, amíg még nem szedek le róla termést.
Sokan panaszodnak az erjedés alatt keletkező szagokról, engem a legkevésbé sem érdekelnek, ha valaki nem szívleli őket, gazdaboltban kapható ásványi porokat szórhat a lébe, amely csökkenti ezeket. Annyi biztos, hogy nem a szobaablak alatt van a helye a készülő löttynek, egyébként a műanyag hordó élettartamát is meghosszabbíthatjuk, ha egy árnyékos zugba állítjuk, nem pedig a tűző napra. A csalánlé valóban nem a legjobb illatú, de hígítva már nem is olyan szörnyű, a hagymahéjlé pedig egyáltalán nem büdös, egyszerűen hagymaszaga van... Sokan keverik a hozzávalókat, többféle növényt, zöldségmaradványt tesznek egy edénybe (pl. kelkáposztalevelet, céklalevelet a tápanyagutánpótlás érdekében), így talán tényleg komoly bűzbomba lesz a végeredmény, ezzel még nem próbálkoztam, mégpedig a következő okokból. Egyes növények nem bírják bizonyos más zöldségek társaságát, az általuk kiválasztott anyagokat (növénytársításról, jó és rossz szomszédokról rengeteg táblázat, leírás létezik, itt nem részletezném), és a belőlük készült levekre ez ugyanígy érvényes. A hagymalé például jó a paradicsomnak, amelynek a hagyma amúgy is kedvelt szomszédja, viszont a hagymafélék közelsége katasztrófát művelhet a káposztafélékkel (tapasztalat!! ne próbálja ki senki!), ezért a csalánleves (azt tudniillik káposztáék is szeretik) hordóba véletlenül sem teszem bele a hagymahéjat, hanem külön kis vödörben erjesztem, ha szükséges, össze tudom keverni őket, az adagolás is precízebb lesz így. Hasonló a helyzet a kamillával: őt nem erjesztem, hanem csak egy liter vízben egy maréknyit leáztatok egy éjszakára, majd ötszörösére hígítom (ezekről is lesz szó mindjárt), sok növény imádja, viszont Christa Weinrich szerint a kamilla negatív hatással van minden egynyári virágra. Ritkán öntözök virágokat csalánlével, de előfordul néha, így jobb, ha a kamilla nem áll ennek útjába, ezért azt sem teszem bele más levekbe, a legtöbbször úgyis önmagában alkalmazom. A különböző összetevőkből készült keverék egyébként hasznos is lehet, én csak a hátrányira próbáltam rávilágítani, azonban, mint írtam, utólagos keveréssel én is használtam már többféle levet egyszerre, ezzel a közeljövőben is szeretnék próbálkozni. Nemrég olvastam a körömviráglé előnyös tulajdonságairól, ez a virág ugyan a nyáron ott virít minden ágyás szélén, eddig mégsem használtam fel permetléhez, valószínűleg azonban bármibe belekeverhető, mivel - tudtommal - minden zöldségfélére jó hatást gyakorol, és a virágokat sem bántja.
  2016.02.18. 20:45:24 (18)
A CSALÁNLEVET a klasszikus recept szerint készítem el, magyarán 1 kiló friss növényt (vödörben szoktam kimérni) 10 liter vízbe teszek, mindennap megkeverem. Erre és a zsurlóra is igaz, hogy amíg habzik, még nincs kész, a kierjedt lé egyenletes sötétzöldes-barnás színű, és már keverés után sincs sok hab a tetején. Leszűrni nem szoktam, így először nem értettem, mitől kezd penészedni egy idő után a lé teteje... A növények maradványait valóban szükséges kiszedni a csalánleves edényből, én viszont továbbra sem szűröm át ez egészet, hanem bottal megkeverve emelem ki az elázott szárakat, ha túl sok trutyi nem marad az alján, a penész sem fogja meglátogatni. (Ha már itt tartunk, én permetezésre ugyan nem használnám fel az egyszer már megpenészedett tetejű levet, de locsolásra szerintem ugyanúgy jó – csak azért írom le mindezt, mert először én is halálra rémültem a dologtól, és nem találtam erről használható információt sehol). A csalán segíti a növényt a fejlődésben, sok vasat tartalmaz, amit tudomásom szerint főleg a paradicsom imád, de másnak is hasznos, csak a túladagolással kell vigyázni, ha hússzoros hígításban használjuk, szerintem nem lehet gond (persze azt sem sokszor, én kéthetenkéntinél gyakrabban nem adnám, és azt is maximum háromszor ismételve – ha a növény egyébként rendesen el van látva tápanyaggal [szerves trágya, komposzt], kevés szükség lesz rá, inkább csak kiegészítő szerepe van. Ha állati trágya egyáltalán nincs a talajban, az igényesebb növényeknek, mint a tökféléknek, káposztának, paradicsomnak adnék bővebben belőle, de akkor is mértékkel. A megadott netes oldalon és Christa Weinrich könyvében egyébként az állati eredetű szerves trágyák nélküli, vagy azokat csak közvetetten felhasználó kertészkedésről van szó, nekem ez így még túl meredek dolog lenne, a biogazdák is a legtöbb esetben használnak istállótrágyát. Szeretnék majd kísérletezni, mit lehet kezdeni nélküle, csakis komposzt felhasználásával, [amit persze így is sokat terítek szét a kertben], de akkor valószínűleg gyakrabban kell levekkel öntözni, hogy minden szükséges tápanyagot megkapjanak a növények.)
  2016.02.18. 20:44:55 (17)
A ZSURLÓLÉ receptleírásaiban egyetlen közös vonás van – ahány könyv, annyiféle  Én már csak takarékossági megfontolásokból is a Weinrich-féle recept alapján készítem, azaz 5 liter vízbe teszek 5 dkg szárított mezei zsurlót (pont egy Herbáriás csomag, azaz 5 dkg, 200 Ft), két-három hétig erjesztem, naponta kevergetem. (A könyv rögtön 100 literhez közli a receptet, nem kell megijedni, máshol is van így, csak át kell számítani a mennyiségeket az igényeinknek megfelelően, ha száz literre egy kiló, 5 literre 5 deka, az is bőven elég ...) A zsurló a biokertészek második szent növénye a csalán mellett, gombás betegségek megelőzésére használják - a lében található anyagok nem ölik meg a gombákat, viszont a még egészséges növény szöveteit megerősítik annyira, hogy a betegségeknek nem sok esélye marad, és a kártevők is odébb állnak, mivel a keményebb, szívósabb leveleket már nem annyira buli megrágni, erről főleg a földibolhák mesélhetnének sokat 
HAGYMALÉ: a vörös-és lilahagyma héját összegyűjtöm még akkor, amikor tárolás előtt a hagymákat megtisztítjuk a külső héjuk egy részétől. Az összeszedett egészséges (!!) héjat egy zsákba rakom, később mindig annyit veszek elő, amennyi szükséges, két-három évig is eláll. 1 liter vízhez 2 dkg hagymahéjat számolok, ezt vékony, pehelykönnyű nejlonzacskóba vagy szemeteszsákba gyömöszölve egy régi konyhamérlegen mérem ki, majd zsupsz bele a vízbe... Három-négy liter levet szoktam csinálni 6-8 dkg héjjal, egyébként ugyanúgy készül, mint a zsurló. Tökfélék lisztharmatára bizonyítottan hatásos, egyébként is véd a gombás megbetegedésektől. Káposztaféléknél azonban nem próbálkoznék vele, ezt már említettem az előbb.
Hogy tavaly konkrétan mikor használtam ezeket a leveket?
A zsurlólevet TÍZ-HÚSSZOROSÁRA hígítva (ez utóbbit tanácsolja Christa Weinrich, Rasztik, ha jól emlékszem, valamivel töményebbet ajánl) uborka-, brokkoli, káposztapalánták kiültetésénél kevertem az öntözővízbe, paradicsomot az ültetésnél pedig hússzoros hígításban öntöztem, emlékeim szerint permeteztem is így vele, de csak eleinte, a palánták kiültetése utáni időszakban. Szerintem még tízszeresére hígítani nem bűn, a legdurvább ötszörös volt, ezt csak a földibolhák támadása esetén vetettem be brokkolinál, egyébként maradnék a tíz-hússzoros aránynál.
A brokkolipalántákat, amelyeket a kiszedett borsó után, júniusban szoktam ültetni (érett baromfitrágyát is kapnak persze) ZSURLÓ- ÉS CSALÁNLÉ TÍZSZERESÉRE HÍGÍTOTT FELE-FELE ARÁNYÚ keverékével locsoltam meg, amikor egy-két héttel az ültetés után még mindig satnyának tűntek, és szinte már másnapra jobban néztek ki! Káposztapalántákkal ugyanez volt a helyzet. CSALÁNLEVET tízszeres hígításban a paradicsomnak adtam, de, mint előbb írtam, a hússzoros jobb lett volna, idén már így akarom csinálni. A vöröskáposzta, kelbimbó is hálás érte, ha nem visszük túlzásba. A csalánlevet sok helyen szinte minden tápanyagigényesebb növényhez ajánlják, ki-kidöntse el legjobb belátása szerint, minek mennyit ad belőle.
  2016.02.18. 20:44:27 (16)
Áttérve a rettegett FÖLDIBOLHÁKRA: ezek az apró, ugrándozó rovarok száraz időben előszeretettel lyuggatják szitává a káposztafélék leveleit, szerintem a topik első bejegyzésében is egyértelműen róluk lehet szó a kárkép alapján. A június elején kiültetett vöröskáposztát, kelkáposztát nem szokták bántani, de a később, még melegebb időben szabad földbe kerülő kései szentesi káposztának és lila brokkolinak bizony nekiálltak a nyáron. (a lila brokkoli magos tasakjának egyébként ne dőljön be senki, nem sokkal lilább a fej, mint a sima brokkoliké, viszont palántaként nyűgösebb a növény, az átültetést is nehezebben viseli) Sikerült elkergetni őket, mégpedig a következő módon: az ágyást először is állandóan nedvesen kell tartani, minden este locsolni, mivel a párás környezetet nem szeretik. Ebben fontos szerepe lehet még a zöldmulcsozásnak, amiről a megadott internetes oldalon is sokat lehet olvasni. Én a bolhák támadásakor lesarlóztam az összes utamba kerülő csalánt, kiszedtem az amúgy is eltávolításra váró gazokat a petrezselyem-és a répaágyásokból, és szépen beborítottam velük a brokkolipalánták közeit, csak arra vigyáztam, hogy a kis növények körül maradjon néhány centi szabad hely, így nem fenyeget a palántadőlés veszélye. A tarack, a fű és a felmagzott gyomok kivételével sok minden jó lehet e célra, és az effajta takarás egyébként is jót tesz a növényeknek. Nekünk a meztelen csigák nem szoktak gondot okozni, de egy helyütt azt olvastam, hogy ha nem frissen, hanem néhány óra napon való fonnyasztás után kerülnek a gazok az ágyásba, nem lesz probléma a csigákkal sem. A FAHAMU egyébként is áldás a káposztaféléknek, de bolhainvázió idején érdemes a harmatos(!!!) leveleket (ha hajnalban nem, késő este is lehetséges) egyenletesen megszórni vele, így napközben nem bántják őket a rovarok. A zsurlólével esténként szoktam permetezni őket, először ötszörös hígításban használtam, aztán kb. 4 napra rá megint ugyanígy (egyébként ilyen gyakran, ilyen töménységben nem használom, csak vészhelyzetben), valamint minden este leszórtam a brokkolipalántákat hamuval (permetezéskor legfeljebb levertem róluk a maradékot). Kb. egy héten belül a bolhák visszavonultak. A fahamuszórást minden káposztafélénél be szoktam vetni, akkor is, ha nincs semmi bajuk, mivel a hamuval borított levelek nem csak a rágó kártevők ellen védettek, hanem a növény tövéhez lehulló hamu értékes tápanyagforrás a káposztának, a gyökérnyakon pusztító káposztalégy ellen is kemény földdarabokkal együtt kis kupacot szoktam halmozni a növény tövéhez. Túlzásba vinni a hamut sem szabad, a legnagyobb baj akkor lehet vele, ha esős időben megáll a levelek tövénél, és nedvesen rohadni kezd tőle a káposzta. (Amit még a káposztákról nagyon megtanultam, de nem tartozik szorosan ide, az az, hogy mindig TAKARÍTANI KELL ALATTUK, magyarán az elsárgult, még nem feltétlenül beteg, de leesni készülő alsó leveleket azonnal el kell távolítani (finoman leválasztani a tövüknél, lejönnek azok úgy is), így megelőzhető a fuzáriumos betegség. Ősszel például a szépen fejesedő szentesi káposztáim temérdek sárga levelet produkáltak már csak azáltal is, hogy a folyamatosan növekvő felső leveleik egyszerűen elnyomták és eltakarták az alul lévőket, de folyamatosan szedegettem őket, így nem is volt gond.)
Egy darabig komoly fejtörést okozott, hogy a zsurlós permetlé önmagában nem tapad meg a káposzták viaszos levelein, egyszerűen lepereg róluk. A megoldás? 5-6 liter lébe 3-4 evőkanálnyi TEJET löttyintek. Semmi többet, mert töményebben a káposztaleveleket tönkre is teheti, így viszont segít a zsurlólének a tapadását, rajta marad a levélen, és nem lesz hiábavaló a permetezés.
  2016.02.18. 20:43:59 (15)
A HAGYMALEVET általában tízszeresére hígítom, és a TÖKFÉLÉKNEK, uborkának (sietni kell vele, mert a korai uborka hamar terem, és a három hét várakozási időt én mindenképp betartanám) adom permetlé formájában. A lisztharmatot teljesen meg lehet vele fékezni, és általában elmondható, hogy erősíti, lendületesebb növekedésre készteti a növényeket. Sajnos az uborkát és a patisszont tavaly elvitte valamiféle sárgulós betegség, de csak azután, hogy szép termést hozott mindkettő, patisszonból dupla annyi lett, mint a családnak szükséges, pedig mindössze három bokorral vetettem, uborka kb. 11 kg lett 7 palántáról, (nem tudom, ez utóbbi mennyire számít jónak, a tavalyi csak kísérlet volt, hogy bírja a vegyszerek nélküli életet, idén már 15 palántát szeretnék kiültetni, régebben is annyit szoktunk, ha csak ugyanígy teremne, akkor is jutna bőven frissen felhasználni és télire savanyítani, még sok is lenne) Nem tudtam egyértelműen beazonosítani, mi lehetett a baj, peronoszpórára nem hasonlítottak a tünetek, a levelek teljes felületükön elsárgultak, fokozatosan halványodtak el augusztus közepe-vége felé, majd elpusztultak egymás után. Gyanús, hogy mindegyik növény csak akkor kezdte, amikor a termés java már lejött róla (kimerülés?), és szerintem a negyven fokos sivatagi klíma is szerepet játszhatott a dologban (lehet, hogy egyszerűen csak nem bírják??). Ötleteket szeretnék kérni, ha valaki tud valamit az uborkanyavalya rejtélyéről. (A szomszédunk egyébként spéci csávázott uborkamagokat vetett, gombaölőszerekkel is permetezhették, és ugyanúgy pusztult el a java termés meghozatala után, mint az enyém, csak még valamivel gyorsabban és látványosabban, szinte porrá égett a napon, pedig ők is locsolták...) Nekem mindenesetre elég annyi, hogy vegyszerek használata nélkül is szép és bőven elegendő mennyiségű termést értem el, ehhez pedig tökéletesen elégségesnek bizonyult a hagymalé és a zsurló használata. Nyilván az lenne a legjobb, ha őszig életben maradtak volna, de néhány kiló plusz termésért mérgeket rájuk zúdítani nem hiszem, hogy okos döntés volna...
  2016.02.18. 20:43:27 (14)
A sütőtökről (sonkatök volt, idén akarom a kerek, szürke Nagydobosi fajtát kipróbálni) viszont tényleg elmondható, hogy meghálálta a rendszeres hagymalevezést. 4-5-ször is kaphatott belőle a nyár folyamán, a sárgulás rajta is fellépett, de érdekes mód csak a tökfészek középső részét pusztította, míg az indák egyre csak hosszabbra nőttek, újabb és újabb egészséges leveleket hozva, amelyek csak az októberi fagyokban pusztultak el, a termés pedig itt sem hagyott kívánnivalót maga után, tárolni januárig tudtuk a picében.
A KAMILLATEÁT vagy KAMILLALEVET úgy csinálom, hogy 1 liter vízbe beáztatok 1 marék kamillát egy éjszakára, majd leszűröm és négy-ötszörösére hígítom. Teaként ugyanúgy készíthető el, mint emberi fogyasztásra szokás, csak a tasakon leírt mennyiség helyett itt is az egy marék-egy liter víz arányt tartom be, és szintén ötszörösére hígítom. Gombás betegségek, palántadőlés megelőzésére jó, és serkenti a növekedést a legtöbb zöldségnél. (A kamilla az az alapanyag, amely a gyógynövényboltokban ugyan drága, de érdemes otthon termeszteni. Magról vetni meg sem próbáltam, mivel nagyon apró magja van, amit ráadásul be sem szabad takarni, mivel fényre csírázik, szerintem hamar kimosta volna az eső a talajból vagy kikaparják a macskák, ha ezt teszem. Hogyan lett akkor kamillám? Február végén, március elején kis cserepekbe vetettem be a magot a szobaablakban, és a palántákat ültettem ki később. Elvileg nem így kell csinálni, de egy idő után megszokták a helyzetet, virágoztak is elég szépen, az utolsó virágaikat pedig rajtuk hagytam, amikor elszáradtak, mire augusztusban rengeteg kamillapalánta kelt ki magától az ágyásban, úgy tűnik, hogy a telet is szépen túlélték. Hallottam már, hogy ha egyszer megtelepszik a kertben, vetni sem kell többet, ráadásul a nyár végi vetésű kamilla a szakirodalom szerint több virágot hoz, mint a tavaszi.)
A paradicsompalántákat ültetéskor ezzel a hígított kamillateával locsolom meg alaposan, amikor már megeredtek, le is permetezem őket vele, és juttatok belőle ez uborkának és a tökféléknek is, mind hálásak érte. A káposztáknak is jót tesz, csak azok annyira feltűnően nem lelkesednek tőle. A paradicsom viszont igen  (Christa Weinrichnél olvastam, hogy a paradicsomnak jó előveteménye a fehér mustár, és az ültetőgödrökbe is érdemes néhány magot szórni, segíti a paradicsom meggyökeresedését. Kipróbáltam, és tényleg lehet benne valami. Fehér mustármagért szintén a Herbáriába kell rohanni, ott 25 dkg 400 Ft, a fél kertre elég, és nagyon jó a kelési aránya, hiába nem vetőmagként árulják,  míg a gazdaboltban, már ha éppen van készleten, dupla áron adják a fele mennyiséget.)
  2016.02.18. 20:42:47 (13)
A borsót, babot vetés előtt 1- 2 órára ugyanebbe a hígított teába áztatom, szerintem ez is hasznos trükk lehet. A borsó gyönyörű lett tavaly, a zöldbab kicsit nyűgösködött a kelésnél, hiába bolti vetőmagot használtunk, megtámadta valamilyen csírakori betegség, mégis elegendő kelt ki ahhoz, hogy jó termést hozzon, és ha már kidugta a fejét, tapasztalat, hogy még mindig nagyon szívesen veszi, ha kamillával nyakon öntik, gyorsabban, szebben fejlődik utána.
Mint az eddigiekből kiderült, az erjesztett csalánlevet inkább tápanyagpótlásra (bár egyéb értékes tulajdonságai is vannak), míg a zsurlót, a kamillát, a hagymát betegségek megelőzésére használom. Aki csinál kelkáposzta-, céklalevet, vagy olyan keverékeket, amelyekben mindenféle növény van, biztosan másképp is alkalmazza őket, én egyelőre csak ezeket és így. Nagyon járatlan vagyok még én is a dologban, érdemes kutakodni, jobb megoldásokat keresni, itt csak arról tudósítok, ami a saját tapasztalataim alapján járható útnak tűnik.
A ZSURLÓT, ha már az erjesztett levet nem akarjuk bevetni (mondjuk paradicsomvész kezelésére, amikor már terem a növény), TEÁNAK is meg lehet főzni, és azt használni permetezésre. Fontos, hogy kb. egy órán át főnie kell, hogy a hatóanyagai kioldódjanak! Az általam használt recept szerint (szintén a Weinrich-könyvből) 20 dkg szárított zsurló megy 10 l vízbe, 5 vagy 10 szeres hígításban használjuk főzés után (tehát 10 dkg, azaz 2 Herbáriás csomag zsurló kell 5 liter léhez, ha kevesebbet akarunk csinálni. Permetlevek főzéséhez egyébként jó, ha van otthon egy nagyméretű fazék, amit ezen kívül másra nem használunk). Ha beteg a növény, érdemes töményebben használni a zsurlóteát, Rasztik Viki egy ennél jóval durvább receptet is leír tavaszi lemosó permetezéshez (ehhez én nem értek), érdemes utánanézni, olvastam már más kötetekben olyasmit is, hogy paradicsomvész esetén egyáltalán nem muszáj hígítani, de persze az alaprecepttől is függ.
  2016.02.18. 20:42:04 (12)
Nagyon egyszerűen elkészíthető titkos csodaszerem az 1 NAPOS CSALÁNLÉ: egy nagyobb vödröt kb. félig telegyömöszölök frissen szedett csalánnal (hasonló mennyiség, mint az erjesztett léhez, de kevesebb is elég lehet), és egy éjszakára, hidegebb időben legfeljebb kettőre 10-13 liter kútvízzel töltöm fel. A víz már másnapra szép barnás színt ölt tőle, ezt hígítatlan formában használom sárgulós, gyenge, még ki nem ültetett palánták locsolására, a satnyább kelkáposztákat is új életre lehet kelteni vele, kb. 2 litert kell zúdítani a tövükhöz, kétszeri locsolás után erősebbek, szebb formájúak lettek a többinél. FONTOS, HOGY HA HABZANI, ERJEDNI KEZD, MÁR NEM SZABAD HÍGÍTATLANUL FELHASZNÁLNI! Egyszer elkövettem azt a hibát, hogy négy napja álló, már javában erjedő levet adtam egy sor sárgarépának, ki is pusztult mind! Ha beindul az erjedés, Weinrich szerint levéltetvek elriasztására használható ÖTVENSZERES(!!!) hígításban, ezt még nem próbáltam ki. Ha nem volt időm egy nap után öntözni vele, vagy kiborítom a komposztra, vagy megvárom, amíg 1-2 hét alatt erjesztett lé nem lesz belőle, és a már korábban leírtak szerint hígítva használom fel.
Jó szolgálatot tehet még a ZSÁLYATEA, amely gombaölő hatással rendelkezik. Csodát nem kell várni tőle, de úgy tapasztaltam, hogy az esős időben fuzáriumban megdögleni készülő káposztát meg lehet menteni vele, ha leszedjük az összes beteg levelét alulról, és úgy másfél litert hígítatlanul a tövéhez loccsantunk. (Persze nem muszáj ennyit kínlódni a beteg káposztával, legjobb kihúzni a földből és kidobni, hogy ne betegítse a többit [nem a komposztra!!] én csak kísérletképpen szórakoztam velük, és bejött) 1 liter vízhez adtam 1 marék szárított zsályát (szintén Herbáriából, azóta már vannak otthon is zsályatöveim, nem valami kényes növény), pont úgy készítettem el, mint a kamillateát, egyébként hígítani kell ezt is 5-szörösére. A szakkönyvek a zsálya-és citromfűlevet/teát káposztalepkék távoltartására ajánlják permetlé formájában, mivel erős illatuk megtéveszti a kártevőket, nem találják meg a káposztát. Persze az is hasznos, ha melléjük ültetjük ugyanezeket a növényeket. Az uborkának rossz szomszédja a zsálya, így annak és a tökféléknek, dinnyének én (gombaölő hatás ide vagy oda) nem adnám, egyébként lehet vele próbálkozni.
Ennyi lenne, amit én az utóbbi időben kipróbáltam, ezeken kívül SZÁMTALAN recept létezik még, Christa Weinrich könyvében például a mohateától a hangyaűző narancsfőzeten át a cickafarkteáig rengeteg tippet kaphatunk természetes növényvédelem témakörben. Ha valakinek van ezekről tapasztalata, szívesen olvasnék róla!
  2016.02.18. 19:30:07 (11)
Valaki segííítsen!
Készen van végre a permetleves óriásbejegyzésem, de sehogy sem tudom feltenni ide a szöveget! Wordben kb. 7 oldalnyi lett, próbáltam részekre szedni és úgy bemásolni, de még így sem sikerült! Tízsoronként bemásolni meg elég idegtépő feladat lenne, a fórumos hozzászólásoknál nem is látok megadott maximális karakterszámot, mégsem megy... Akit érdekel, privátban persze megadhat nekem emailcímet, szívesen elküldeném, de igazság szerint nem így szerettem volna, jobb lenne ide egyben feltenni

Judit
  2016.01.25. 12:40:02 (10)
Szia! Engem is érdekelne!
  2016.01.23. 13:03:24 (9)
Előre is köszönöm szépen
  2016.01.22. 17:53:36 (8)
Kedves Éva!

Örülök, ha érdekel, akkor február elejére összeírom, amit tudok és bemásolom ide a szöveget. Nem kell nagy dologra gondolni, nekem is nagyon sokat kell még tanulnom biokertészkedés terén, de ha bárkinek csak egy kicsit is segíthet, ötletet adhat az, amit eddig
tapasztaltam, szerintem már megéri beszámolni róla...


Üdvözlettel

Judit


  2016.01.22. 09:12:27 (7)
Kedves Caesia!

Nekem ugyan nincs kertem, de engem érdekelnek a kerti tapasztalataid
Nagy cserepekben magam is szoktam dughagymát, palántákat ültetni. Igaz, a termés mennyisége elhanyagolható, de amit elfogyaszthatunk (mert a kontárkodás ellenére mégis valamennyicskét terem), az nagy megelégedettséggel tölt el, hiszen vegyszermentes.

Köszönöm, Éva
  2016.01.22. 00:09:10 (6)
Most visszaolvasva látom, úgy indult ez a topik, hogy többen nem szeretnének permetezni - amiről én írnék, az is "permetezés", csak épp az a lényeg, hogy nem a gazdaboltban ránk tukmált mérgekkel, hanem természetes anyagokkal - de ugyanezekkel a levekkel öntözni is lehet érdekel valakit?